Mit mutatnak az augusztusi béradatok?
2026 augusztusában 5.688 lej volt a nettó országos átlagkereset Romániában, 132 lejjel kevesebb, mint júliusban. Bár az egy évvel korábbi szinthez képest 5,6% emelkedtek a nettó keresetek, a drágulás ezt a növekedést is meghaladta: az átlagkereset vásárlóereje 0,5% csökkent. A vállalkozások és a befektetők számára ezért nemcsak a bérek összege, hanem azok vásárlóereje is fontos jelzés.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) október 13.-án közzétett jelentése szerint a bruttó átlagkereset augusztusban 9.497 lej volt, ami 212 lejes, azaz 2,2% havi visszaesést jelentett. A nettó átlagkereset ugyanebben az időszakban 2,3% mérséklődött.
Több pénz, kisebb vásárlóerő
Az éves összevetés első látásra kedvezőbb képet mutat: a nettó átlagkereset 5,6% haladta meg a 2025 augusztusi értéket. Az árak változását is figyelembe vevő reálkereseti index azonban 99,5% állt. Ez azt jelenti, hogy az átlagkeresetből valamivel kevesebb terméket és szolgáltatást lehetett megvásárolni, mint egy évvel korábban. Júliushoz képest a vásárlóerő visszaesése 2,5% volt.
A két mutató közötti különbség a gazdasági helyzet értelmezésében is lényeges. A nominális bérnövekedés azt jelzi, hogyan változott a kifizetett összeg; a reálkereset pedig azt, hogy ez az összeg mennyit ér az árakhoz viszonyítva. Az augusztusi adatok alapján az éves béremelkedés nem volt elegendő a vásárlóerő megőrzéséhez.
Jelentős különbségek az ágazatok között
Az országos átlag mögött egymástól jelentősen eltérő ágazati keresetek húzódnak meg. A legmagasabb nettó átlagkeresetet a programozási és informatikai tanácsadási tevékenységekben mérték, 13.010 lejjel. A kőolaj- és földgázkitermelésben 11.760 lej volt az átlag. A legalacsonyabb értékeket az egyéb szolgáltatások területén, 2.985 lejjel, valamint a halászatban, 2.998 lejjel regisztrálták.
A havi változások sem voltak egységesek. A gépjármű-, pótkocsi- és félpótkocsi-gyártásban 18,3% csökkent a nettó átlagkereset. A jelentősebb visszaesést mutató területek közé tartoztak az építészeti és mérnöki tevékenységek, a műszaki vizsgálat és elemzés, az egyéb járműgyártás, a jogi és számviteli szolgáltatások, valamint a kőolaj- és földgázkitermelés is: ezekben az ágazatokban 10,5–14% közötti csökkenést mértek.
Voltak ugyanakkor növekedést mutató területek is. A szerencsejáték- és fogadási tevékenységekben 8 százalékkal emelkedett a nettó átlagkereset. A távközlésben, a szárazföldi és csővezetékes szállításban, valamint a szálláshely-szolgáltatásban az emelkedés 1–2% közötti volt.
Mi áll a havi csökkenés mögött?
Az augusztusi visszaesést nem lehet egyszerűen általános bércsökkentésként értelmezni. Az INS szerint a havi átlagkereseteket jelentősen befolyásolja, hogy a munkáltatók mikor fizetnek jutalmakat, prémiumokat, természetbeni juttatásokat vagy más egyszeri összegeket. Ha ezek a kifizetések az előző hónapban történtek, a következő hónap átlaga alacsonyabb lehet anélkül is, hogy az alapbérek változnának.
Augusztusban a termelési elmaradások, az alacsonyabb bevételek és a szabadságolások is szerepet játszottak a csökkenésben. A közlemény külön kitér arra, hogy a szabadság idejére nem járó étkezési utalványok és egyes más juttatások elmaradása szintén mérsékelhette a kereseteket.
Az átlag emelkedése sem feltétlenül jelent minden munkavállalót érintő béremelést. A statisztikai hivatal szerint egyes ágazatokban az átlagnál alacsonyabb keresetű dolgozók létszámának csökkenése is hozzájárult a mutató növekedéséhez. A havi adatok tehát a kifizetések mellett a foglalkoztatotti összetétel változását is tükrözhetik.